2009. március 7., szombat

Kellett hozzá egy hálószobányi krokodilkönny, hogy lencsévé öntsem, és azon keresztül éntorzítva, de jólferdítve csak meglegyen az én kis világom összes szeglete. Nem is érdekel az igazi, a szubjektív groteszken kívül mindent leszarok. Jó nekem itt. Jó a Szösszel, jó a játékkal, jó a barátokkal. Nincs fennkölt tanulság, értsetek csak a sajátotokhoz, ennek itt én vagyok a kétbalagyas mestere, kalapácsostul-logarlécestül. Toll a fületekbe, zene az enyémbe.

Nincsenek megjegyzések: