2008. december 31., szerda

Zö trendz of twenti ziró nájn

Noss fiúklányok, itt a szilveszter, a híresneves bebaszunk-és-jólfelfújva-elmeséljük-feszt, meg a púrparlé, lencsefőzelék, pezsgővellefojtjuk, láncdohány, meg a miegymás, szóval csapjunk is bele rögvest. Az évet nem értékelném, értékeltem eleget évközben, néha alá, sőt olykor fölé is, szóval eleget szóltunk róla. Nem volt ez rossz, meg jó se, vagyis néha kimagasló, néha meg tajgetosz segge, átlagolva épp átlagos, mint ahogy a jobbról-balról egyaránt három méterrel elhibázott dámvad eltaláltnak veendő, amennyiben két statisztikus vadászta le.

Hát akkor fogadjunk!
Trend-diktálta szokás, hogy újévhasadtakor a bennünk mélyhipnózisban szunnyadó, vásári Nostradamust életre szólítjuk, és fennkölten előirányozzuk az egyéves tervet, amelyben dacolva jómagunk papucsállatka jellegű akaraterő-zigótájával megfogadjuk többek között azt a magasanszárnyaló égkék monumentálumot, hogy innentől tőmondatokra szorítkozunk (ezt valószínűleg bébukom, de csak várjuk ki a végit):

1 - Ismét lefogyok mázsa környékére
2 - Nem szokom le a cigiről
2 - Rendberakom a magánéletemet
4 - Rendszeresen Rendszeresebben fogok borotválkozni, legalább két háromnaponta
5 - Kidekorálom a lakást, megcsinálom a faliképeket, kinyomtatom, és kirakom a falra
6 - Szorosabb kapcsolatot ápolok a barátaimmal
7 - Megszerzem és elolvasom az összes valaha publikált korongvilág regényt angolul
8 - Felkutatom és kiakólbólítom a bennem tespedő Patópált
9 - Gondoskodom róla, hogy Midász/Halumalu (az aranyhal) megéri a következő szilvesztert
10 - Rákárdezek arra avatott embereknél, hogy hivatalosan mi az a szépirodalom, és valamit elolvasok belőle, bármi is legyen az
11 - Horribilis mennyiségű zenét fogok begyűjteni, és végighallgatom mindet
12 - Festeni fogok, és készítek a karácsonyra kapott tustollkészlettel legalább egy büszkén vállalható faliképet, vagy legalábbis addig túráztatom magam, amíg legalább nekem tetszeni fog
13 - Buzgón olvasom a gamasutra cikkeit, kommentelni fogok, és a világ legfaszább dizájnerévé képzem magam
14 - Megint megtanulom az angol nyelvtant
15 - Megpróbálom tolerálni a hülye, idióta romantikus filmek jelenlétét a készletünkben, olykor még meg is nézek néhányat, szigorúan kivéve a Mamma Miát
16 - Megnézek legalább egy Woody Allen filmet (végig)
17 - Továbbra sem dohányzom a lakásban
18 - Minden jelentősebb játékot végigjátszok és kiértékelek
19 - Veszek magamnak egy autót/vagy motort, lehetőség szerint mindkettőt, de legalább az egyiket

ésvégül:
20 NEM KÖLTÖZTETEK SENKIT SEHOVA SOHA TÖBBÉ, akármilyen sátánlepratifuszban szenved/bambiszemekkel kérlel/tudomisén, semmilyen körülmények között, mert megelégeltem
(ezt, feltehetőleg még január első hetében, sorsszerű jelleggel bebukom)

Na, ezzel nagyjából elégedett leszek, felírom a szájamba szaloncukorral.

Mindenkinek szép/boldog/érdekes/pajzán új évet, találkozunk kétesszehkilenczbe' :D



2008. december 28., vasárnap

gép

Hová rohad a világ dicsősége, a villanygitárból lemaradt a gitár, és minimáltechnóra élvezkedem. Schöne neue Extrawelt. Adjatok esélyt neki, baromi érdekes.

2008. december 25., csütörtök

Rockin' around the christmas tree




Első saját karácsony, Disney on Ice délelőtt, SZÍNES KARÁCSONYFA a nappaliban (take that, anyu :D), itt az egész pereputty, mindenki jóvan, egész nap Crosby, Sinatra és Nat King Cole tolja a krizmözt a hangfalakból, meg tudom szokni.

Kaptam eszméletlen fasza (és valószínűleg felháborítóan drága) Faber Castell tuskészletet, az első remekmű odafenn látható, két tonna bejgli és az est bukéjaként szolgáló sokadik pohár Glögg között készült, vállalom a felelősséget.

2008. december 24., szerda

2008. december 22., hétfő

Szabadság

-Te. Figyimár.
-Na mondsza.
-Fúú... azt sem tudom, hogyan kezdjem. Durva.
-Na bökd már ki.
-Na...várjál...vááá.
Tudok repülni.
-Mi?
-Tudok repülni.
-Mármint hogyan? Hogy érted azt hogy 'tudok repülni'?
-Ahogy mondom. Elemelkedek a földtől, és olyan magasra megyek, amilyenre csak akarok. Fel a felhők közé, meg minden.
-Ööööö... ez pont elég nagy baromságnak hangzik ahhoz, hogy ne baromkodj, szóval tegyük fel, oké. Tudsz repülni.
Mutasd.

...

-Óanyám.

...

-Ez valami eszméletlen.

...

-Még nézni is borzongató... és... milyen? Milyen érzés?
-Félelmetes.
-Mármint a tériszony? Vagy nem is, te sosem voltál tériszonyos... A hirtelen magasság? Vagy a biológiailag szokatlan körülmények? Vagy mi? Aztakurva basszus...
-Kibaszott nagy élmény elválni a talajtól, és fentről nézni mindent, amit eddig csak vízszintesben láttál... felrepültem villanyoszlopokra, aztán háztetőkre, meg...
-...de várjál basszus, honnan van ez az egész? Mármint hogyhogy tudsz repülni? Felkeltél reggel és kész?
-Kábé. Mindig is szerettem volna, ki ne álmodozna a repülésről... de tudod, voltak ezek a hüye pillanatok, amikor konkrétan megpróbáltam. Mármint baromi erősen vágytam arra, hogy felemelkedjek. Behunytam a szemem és kívántam. És a legutolsó alkalommal... egyszerűen sikerült.
-Basszus.
-De közben ez a legnagyobb szivatás az egészben. Semmiféle isteni ajándék, nulla kerub, meg misztikus villámlás, meg ilyenek, hanem csak úgy megtörtént. És nem tudok szabadulni a gondolattól.
-Mitől is pontosan? REPÜLSZ baszki. Hihetetlen.
-Tudod, attól félek, hogy ahogy jött, úgy el is tűnhet egyszer. Akár épp odafent.
-Nem hiszem, hát gondolj csak bele...
-Te gondolj bele! Ott repülök, és egyszercsak puff, és zuhanok. És kiabálhatok amennyit csak akarok, nincs kinél reklamálni, hogy basszus ez nem igazság, meg ilyenek, egyszerűen le fogok esni, és szétcseszem a fejem valami marhanagy kereszteződésben, vagy mittudomén.
-Rohadt egy dolog ez.
-Az bizony.

Million Dollar Hotel

Becsaptam a világot, és ötszáz forintért megvettem a Millió Dolláros Hotelt. Rajzolgattam, megnéztem, és végigömlött rajtam a bú, mint méz a nápolyin. A legkedvencebb édesbús mesém, és az IMDB-n csak öt és fél pontot kapott, de hogy miért?
Úgy néz ki, mégiscsak a világ csapott be engem.

A zenéjéért cserébe mindenféle dolgokra rá lehet engem venni.

2008. december 10., szerda

Jungle Drum



Tunkatunkatukutukutunktunkkk

Ilyet érezni sejj, Emiliana Torrini béjbe

-------------

PS: így adja elő. Beszarás. Ide nekem ezt a nővelőt, rántva.

2008. december 8., hétfő

...a mai nap a szépé, most Björk zümmög sztatikusan, de korántsem sztoikusan az érintés-érzés elválaszthatatlan kapcsolatáról. Björk csodálatos. Szigorú szinkronban Chris Cunningham (ravasz sonka? megyek az anyakönyvvezetőhöz) hibátlan videójával.

Tündöklő darab a még mindig brilliáns Pink Floydtól, Clawfingerék zümmögnek a zsöllyében, finom darab.

2008. december 4., csütörtök

Lucának (a húgom) írok házidolgozatot. Philip K. Dick Álmodnak -e az androidok elektromos bárányokkal c. könyvéről öt oldalas elemző esszé. Ezer éve nem csináltam ilyet, rém borzongató. A könyv kiváló, épp nemrég olvastam ki, friss az élmény, és...jó írni. Már van egy oldal. Kellően ömlengős.
És üvölthetnékem is van.
Your rainbow is shaded orange.

 
 
 
 
 
 
 

What is says about you: You are a strong person. You appreciate a challenge. Others are amazed at how you don't give up.

Find the colors of your rainbow at spacefem.com.

2008. november 27., csütörtök

Sosem én megyek magamtól, mindig visznek. Csodanézőbe. Mindig más. Szép szeretők, barátok, anyámék, vagy a véletlen, de mindig visznek. Máma estve a vakok intézetébe. Kicsi hangverseny a paralimpikonoknak, és az olimpikonoknak. Zongoristából négy, énekesből egy, mind vakok, és csodát művelnek. Fogyaték nélkül élő egyszerűen nem, vagy csak ritkán tud ilyet. Ők meg folyamatosan. Olyan szívesen sorolnálak titeket név szerint, de én is fogyatékkal élek, csupán a pillanat ragad meg bennem, az is csak egy pillanatig.
Mindig úgy rájukcsodálkozom, hogy mennyi mennyi csodálatos ember, csak egy kis világival kell kevesebbnek lenni... félve irigylem őket. Én összeomlanék. Ők meg Istenig építik a bábeltornyot.

2008. november 25., kedd

Rázzadbéjbe to the right

Kicsit rapszodikus lett, de szeretem ami lemászott a műtőasztalról...
GIVE MY CREATION....LIFE!!
...doll-zagga-buzz-buzz...

Memo

Máma estve csinálok én is playlistet, okító és szórakoztató jelleggel.

2008. november 21., péntek

Van az Angel vízesés, Bolivarban található (de szép szó ez a Bolivar...). Majdnem egy kilométer magas. Na annak a tetejéről szökkent el a majom, érkezik lefele. Alatta a víz. Abba ugrik.
Megtettem valamit. Kurvára fájt. És most pillanatokon belül kiderül, hogy elbasztam -e az egész életemet, vagy jut -e nekem is a mindenkinek járó mégegyesélyből. Jó nagy húsbárdot forgattam meg egy pillanata alatt kapásból két szegyben, nem fröcskölt a vér, hanem elment, szatyorban. És egészen addig nem is bőgtem igazán, amíg be nem nyújtottam az igénylést a Nagy Egyetemes Földönjáró Szánalomközpontban. És most itt ülök, végre be mertem kapcsolni a gépet, és leírom mementóul mindezt, vak-vágyva pislogva a jövőt. A közelit. Meg kurvára félve a távolit.

Mert tudjátok, mint Vacskamati virágja. Nem tudjátok? Hát lessétek meg. Mert csak.

És mindent jól tettem. Semmi hülyeséget nem csináltam. Bármi is sül ki belőle, egyszerűen meg kellett tennem. Magamért. Mert csak. Mert kussból volt elég.

És most itt ülök, lemostam a kést, a lakásban nem merek körülnézni. Mert minden sarok néz. Nem vádlón, hanem csak úgy szemeznek. A macska is.

Felfogtam, és kizárólag ésszel csináltam, ha valaha ölnöm kéne, meg tudnám tenni, kipróbáltam. Épp ilyen. A szívem száján hetven réteg leokoplaszt. Bőgni muszáj, de bőgve épp olyan pontosan lehet szúrni, mint száraz szemmel. A szívem egy páncélszekrényben, egy folyó mélyén, lebetonozva. Csak kurvára dörömbölt a szemétláda.

Akurvaéletbe.

Lehetne képeket, lehetne verseket, lehetne metaforát, hasonlatot, de itt álljon ketté a fülem, ha a vérszagot ugyanúgy visszaadnák. Vasszagú az egész ház. Az a kurva, nehéz vasszag.
És ha a rendesben van is némi makula, a szagmemóriám legendás. Ez a szag a gödörig kísér.

És most könyörgőre fogtam. Esendő vagyok, és voltam végig. Leszek is talán. Te is.
És most onnan, a zuhogó esős akárhonnan, bárhová is visz a busz, kísérjenek az angyalok. Azokból is a válogatottak. Legyen náluk limonádé, mekisfagyi, sültgesztenye.

Amit most tettem, a legnagyobb sikerélményem eddig. Olyan kapukat törtem át homlokkal, amik galaxisoknak tartanak ellen rendes esetben. Kurvajó a túloldalon, a saját hisztimben fogok megfulladni, de kurva sikeresen.

Közben néha a szél megzörgeti az ajtót.
Az ajtó nagyon sajátosan zörög.

2008. november 20., csütörtök

Minden vagyonom, hitem,
legyen Tiétek. Item.

got the sign, give me strength

2008. november 19., szerda

Megintzene



Ráállok erre a vonalra, ez megy :)

Persze erre is vezetni kell...
Tetszik ez a popcornzene

2008. november 17., hétfő

máma reggel néhányan majdnem gereblyével a szájukban haltak hősi halált, bár a gereblye helyére tetszőlegesen választható tankerhajó, cséphadaró, hasmenéses sün, jetiondó vagy szöggel kivert ifa hengerfej, de sajnos elnéző vagyok.

2008. november 16., vasárnap

Önvándor

elfelejtettem szépenszólni, most nagyon sok sort kitöröltem innen, save me folks

villanygitár

hohóóó, mire leltem megint (pontosabban a szösz, de csitt), igazi dög, nem furulyával, nem hárfán, mindjárt megnézem jutúbon van -é.

ÉS VAN

szóval hopp be a volán mögé, olvadt gránit freccsenjen az integető rendőr orcájába, a kipufugó vulkánként stb stb na itt a zene:

2008. november 15., szombat

bobobobobOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOBOB

ilyen hangja van a lejtőn suhanó kurva nagy kősziklának, ami egyre csak suhan, oszt' majdcsak leérkezik valahova.

2008. november 10., hétfő

SX7

nalássuk:

-nátha
-PC tönkrement (már megjavult, deazértbasszameg)
-XBOX tönkrement
-mobilvinyó kaputt

és még sorolhatnám

...a könyvek hál'Istennek nem mennek tönkre.

2008. november 6., csütörtök

Náthablog 2

A kommunális kíváncsiság és aggodalom eloszlatása végett: sárga, igen, sárga takony ocsmánylik orrom barlangjából. A dokinő kérdezte, tehát fontos.
De Rerum Dokinő: még a Stormnál volt céges vajákos, nem túl jelentős korához méltóan csinos és okos; rendelőjében a különféle gyógyszerreklámok helyett kizárólag a Hippokratészi eskü lóg, ami lássuk be, korunk orvostársadalmában ritka és gyémántértékű hozzáállást takar. Kedvesen érdeklődött a játékszakma iránt, a szakmai előmenetelemről is kérdezett, hozzászólt, nem hülyeséget. Lenyűgöző jelenség, de tényleg. Jelen státuszomban kizárólag páciensi elragadtatást vált ki, ellenben ha független és jólmenő 40-50 közti ügyvéd lennék, biz'isten meghívnám egy bakardikólára.
Bejelöltem mint pesti háziorvost (a halálnak volt kedve Törökbálinton a hexencsúzos-lumbágós-vénasszonyoknyarás satrafák légiónyi sorát kivárni hogy a helyi dottore felírjon valami antibiotikumot mámegin, amit úgysem szedek be).

Valamint érdekes tapasztalás: minden náthám alkalmával rájövök, hogy isteni teát tudok, és szeretem is. Napi 2 liter legalább lemegy, állítólag jót tesz. Náthabúcsúztával pedig egyszerűen nem jut eszembe csinálni.

Természetesen most, hogy tengernyi időm lenne rajzolgatni/alkotni a fasza gépen, szervízben van, és ezen a kis gőzhajtású laptopon kémlelem a világot.

Hogyan lehet úgy mézet enni, hogy utána ne kelljen húsz percig szakállat mosnom? Természetesen nem a női olvasóktól várok kompetens választ (ha meg igen, küldj fényképet is).

2008. november 4., kedd

Náthablog

...és ilyentájt mindig megszáll a múzsa.
A múzsáról: cseppet anyáskodó, anyatigris jelenség, olyan 'könnyebb verset írni mint megkerülni' típus, tülkös sisakkal, keblein körpajzsok, melyekkel bolygókat lehetne kivédeni. Az égből ereszkedik alá, hosszan kitartva egy magas cét, ami egyrészt az univerzum szövetét is képes kikristályosítani, majd tejútnyi szilánkokra törni, valamint úgy visszhangzik, hogy galaxisunk faláról pattan vissza, mint egy lamantin csókja egy burgonyacsipszről.
Nyájas mosolyába az Egyesült Államok teljes pékhada sem tudna elegendő képviselőfánkot gyártani (pedig szezonja van), szende pislantásától pedig kozmetikai konglomerátumok zuhannak csődbe. Lágyan ráteszi oltalmazó kezeit a vállaimra, én pedig magamba szállok, ideroskadok a gép elibe és megírom takonyszegélyezte sirámaim.

Kútfőm teli, szememen századnyi sors súlya, csipáim közt a kanyon Gibraltár szorosával vetekszik, olyan hangokat tudok kiadni, hogy 'Göööööö' meg 'Mmmnygggh', mozogni legfeljebb a teáig és vissza, játszani egyáltalán nincs kedvem(!). Olvasgatok inkább, összes Pratchettet, újra.


Friss: mégiscsak van kedvem játszani, megnyugodtam. Lost Planet: Colonies edition, egy ántik gyöngyszem a Capcomtól. Gameplay, atmoszféra, animáció és bossfight iskola.

2008. november 1., szombat

god give me a sign

2008. október 27., hétfő

Hátakkor namégegyszer, mert első húszra nem sikerült.
Vannak kétségek.
Van reménysugár is.
Bármi lehet.
Egy dolog biztos, Tibetszerte irigylik azt a lelki nyugalmat amivel háncsfonatba burkoltam szellememet.
Fene a kurva mindenemet, a felnőtt fejemet, meghogy állandóan azt a kurva boldogságot hajkurászom.
A rohadt gépnek meg feldugok egy ácskapcsot. A számítónak.

Ami viszont rém megnyugtató, hogy a könyvek sosem romlanak el, kedvenc balfékjeim a polcon sorakoznak, és megint legyőzik a sárkányt. A hercegnő... jelentős, a sárkányölő... nos, ő meg a városi őrség tagja. A sárkány meg kellően galád. Épp mint a macska. Ma arcon harapott, de már érzem belőle a jó szándékot. A pokolba vezető út is azzal van kikövezve, hát én is csempésztem egy kicsit belőle a válaszmaflásba. Nem ő kapta, hanem az ördög.

2008. október 25., szombat

hát mi lesz itt, basszameg

az egyén győzedelmeskedik, de randa egy véres kard van nála, hullahegyek mögötte/megette
a többi egyénnel meg mi lesz?
ők is úgy győzedelmeskednének egy kicsit már

és én?
én az egyén?
mi az én győzelmem?
Ledobom a plüssmackóm a plüsshídról?
nyakában plüsskötél, plüsskő?
alatta szakadék igazi méllyel.

hát ez a nem mindegy.
ésakkor most?
merhát dobnám
de mély
éshát mégiscsak az enyim
meg plüss is

de a tömés kihullott vala

hátakkor...?

'Apa majd vesz neked másikat'

Nos, Apa?

2008. október 23., csütörtök

JUST libiDO IT

Szexteszt mindenkinek, bevállalósak kommenteljék be a százalékokat, én 47-en végeztem; figyelembe véve, hogy a nullától való eltérés az utóbbi 3-4 évbe zsúfolódott, nem is rossz.

Szerk.: Fejér és Heves megyéink a statisztikák szerint vulkanikus szexualitású területek, felkeresésük megfontolandó az éhezők számára(pl. számottevő azok száma, akik partnerükkel szinkron-crossdressben nyomultak ÉS bevallják)

2008. október 9., csütörtök

http://www.flabber.nl/archief/025337.php

Elindít, szakad.

2008. október 1., szerda

Majdnem egy ezresbe kerül, hogy ne köhögjek, két és fél óra várakozásba, hogy betegszabin legyek, és háromnegyed órába, hogy leparkoljak a Móricz vonzáskörzetében, cudar drága időket élünk.
Anyámból meg csak egy van, az is pont a kedvenc fajtám, és mostanában elég jól elbeszélgetünk, felnőtt a felnőttel.
A cégről is lassan kiderül, hogy nem a habos típusú torta, itt is kitenyészett a Juppiköcsög Erectus. Játékfejlesztés címén... ehhh, mindegy. Viszont cserébe patent a fizu. Bitches cure the itches with riches.

2008. szeptember 28., vasárnap

Náthablog


Takony tenyész a járatban.
Zöld ász mászik a vájatban.
Tüsszönöm szépen soha szarabbul.

Krehács és társai.
A józan szóösszetétel-központ helyén egy füstölgő kupac büdös száraztrágya.

2008. szeptember 25., csütörtök

HOLNAP újgép jejejeee

2008. szeptember 22., hétfő

van még egy gombám
Csendőr New Yorkban, Loius De Funes, de lehet hogy három essel írják, mert kopasz. DVD. A macska nem lett önygyilkos. ömmmm... kékfrankos lett.
Mielőtt megírnám, hogy csodasztikus élmény itthon becsípve lenni, iszom még egy pohár bort, és the night gets further izgalmas, or what the heck.
Természetesen a macska marad, ferjengő átokként csócsálva lelkem utolsó hópatyolat csücskein, acélcsúcsú zászlórudat pökve kupám közepébe, és ezt kiáltva: csuhajj szomszédok, jönnétek át megkóstolni óboromat, violinkulcsot engraválva eme ántik brokát homlokba?

Ma kibasztam vele. Épp tönkre akart tenni valamit, én leültem vele szemben és kedvesen néztem rá, majd kapott egy szelet sonkát, a szokásos szekrénydobálás és elkeseredett szentségelés helyett, majd kapott még egy szelet sonkát. Most az erkélyen ül, és szerintem az öngyilkosságot fontolgatja, mert csalatkoznia kellett krédójában. Én megértem, és megcirógatom a fejét, ő a szokásos karomba helyezett vonalkódminta manőver helyett mélán felnéz, és esküdni mernék rá hogy rágyújtana.

Valamint dístztárgynak neveztem ki a kávéscsészét, amiből szurokból való ciklopszi mennyoszlopokként meredeznek a cigarettacsikkek. Gyönyörű. Most bort kívánok, valamint egy hagymázas vígjátékot, kussoló mélycsendet estére, és valami szottyadt rémálmot lovakkal és hátizsákokkal. Csirió!

2008. szeptember 20., szombat

Macska

Nahátakkor. Van itt nekünk egy cicánk, aki aranyos, kicsi, pont úgy néz ki mint a képen, kb 3-4 hónapos, naponta kétszer eszik, és szeret játszani. Gazdit keres, másikat. Mi is teljesen meglennénk vele, de én borzasztó rossz alvó vagyok, ő meg borzasztó eleven, és a minimállakás nem teszi lehetővé, hogy kellőképpen elzárva elevenkedhessen, ahol mi sem zavarjuk őt, és ő sem zavar minket. Kizárólag gondos és szerető gazdihoz adjuk, ahol jó dolga lesz és szeretni fogják.

Főbb paraméterei:
-Szobatiszta az első pillanattól fogva, morózusan az almában rendezi a dolgát.
-Nem kaparja a tapétát (ha nem lóg az arcába egy lifegő, érdekes tapétafoszlány).
-Koránkelős típus.
-Klasszikus cirmos kiszerelés, a hasán is gyönyörű mintázattal; kifejezetten szép cica.
-Minden oltással rendelkezik, egyedül veszettség ellen nincs beoltva, ami csak akkor kötelező, ha kinti cica lesz. Ebben az esetben az oltást természetesen állom.
-Jár hozzá alom, dekoratív hordtáska, kék pléd, valamint egy kazal apró és nem annyira apró macskajáték, valamint egyheti kaja (a Multifitet szereti).
-Ingyenesen elvihető.

Amennyiben ő vágyaid cicája, a 0630-29-364-29-es mobilon, vagy a pgelencser@t-online.hu címen érdeklődhetsz, vagy kommentelj. Az akció a készlet erejéig tart.

2008. szeptember 15., hétfő

Thou shalt rock

I cant help about the shape I'm in
I cant sing, I aint pretty and my legs are thin.
But dont ask me what I think of you,
I might not give the answer that you want me to.

Oh well...

Now, when I talked to God I knew he'd understand
He said, stick by my side and I'll be your guiding hand.
But dont ask me what I think of you,
I might not give the answer that you want me to.

Oh well...



Ésakkor öregszünk kicsit, meg népszerűek leszünk, de a dög ottmarad makacsul a gitárban, meg a hangban.



.
.
.
Tizenegyedik parancsolat: Zúzz felebarátaiddal, mert hallám, hogy az jó.
Legóautót szerelünk a Szösszel, ezt:

2008. szeptember 14., vasárnap

Úttalan

Nahát, most veszem csak észre...

Mostanában, kicsit elvesztettem a seblámpa porcelánfehér körét a vak szobafalakon, elég részegdeden bolyongtam, beverve a kútfőt minden kiszögellő mellékíznek nőből,macskából meg pénzből szoborva, volt köztük verem, láthatatlan lépcső, égbemagas sziklafal, és mindenféle kötélhágcsók, vissza a múltbéliekhez, meg visszakanyarodva a mostaniakhoz, némelyik vágott-csípett-harapott, meg édesgetett, símogatott. És egyikbe sem tudtam tartósan belegabalyodni. És az összes szagok, meg ízek, hangu-gondolatok, most nézem, hopp, oda vannak madzagolva, ide, ahhoz a kötélhez, amin én magam táncolok. Amin egyedül is tudok menni. Amin csak egyedül tudok menni.

My way. Megvan.

És nem égrengető a megváltás, csak rádöbbenni a valóságra, kenyeret enni papírszendvics után, az a jó.

A szösz meg elkísér.

2008. szeptember 10., szerda

twentyseven

Máma vagyok 27.

Kaptam örökbe egy igazi orángutánt (!), kaptam legóautót, könyveket és töltőtollat, egy tábla cukormentes csokit, egy rajzfilmet, egy sms-t, egy iwiwest, meg sok sok figyelmességet.

Aztán meg estve, törlesztve régi adósságomat, befejeztem a heripotter utolsó kötetét. Nyomokban ott tekeregtek még a régi szelek a lapok közt, még az első kinyitás tájékáról. Furcsajó élmény, hogy egy könyv emlékszik helyetted. A könyv egyébként rettentő jó, és kicsit szomorú vagyok, hogy ez volt az utolsó ilyen... fingers crossed, of course :)

Ettem tortát, a tartós kurvaság jegyében. Dehát milyen ember az, aki egy kicsit se kurva? Száraz falevél, viszi messzire a szél.

2008. szeptember 8., hétfő

Odale' az utcában van egy kedvemre való kávézó, a legcudarabb öntödei kánikulában is olyan sokáigkutatott őszi hangulata van neki. Inkluzíve jár hozzá az árában és ízében közös borsosságban fürdőző wokos-zöldséges gezemice lábasjószág húsával. Csíp mint a babám nyelve, nameg gyömbér' sem kell a szomszédba mennie. Kurva vagyok, megkívánom, hó végén meg a molylepkékre lövök lesből amint fáradtan kiillannak a neszeszerből. Naszóval ma is bemasírozott egy indiaifűszerrel-kassírozott pulykafasírozott (persze a vége kamu, de csak így ízes), szöszkém végszóra a fogásztól jövet a leadott fogkövet bazsalikomos spagettire váltotta, abba ugrott ínyfájós-fejest, nekifutásból tömtük a majmot. Aztán rozmár-hiperűrben hanyatthétrét egyészen hazáig sétáltunk, ami korrupt becsléssel is legfeljebb húsz méter, zaba után meg egy tour-de-kőrösi-csoma, némán szuszogva hozzsánáztunk a liftnek, cserébe egy összedőlő eiffeltorony hangjával recsegett minket anyánkba, a többletsúly végett. Idefent a macska végigudvarolta a kötelező ötpercét ami az érkezés és a kaja felszolgálása között kényszerűen kivárandó. Aztán rámjött a tüsszögés, kb. úgy nézek ki mint egy rosszul célzó hajóágyú; az utolsó heripotterkötet lapjai sínylik a szélsebesen röpködő Zöld Ászok zárótüzét. Lázam nincs, taknyom vödörszám, a zsepi még tart, szexelni akarok, a macska alszik.

Hát ez van.

2008. szeptember 7., vasárnap

Sommáját írom:

-szokásos menet a libidókán, lennfönn a hócipőben, majd lélekben, és a végén katarktikusan is
-szombati preszülinap apámékkal, sövénybonsai, üvöltés és hiszti, meseszép
-ma meg a láthatatlan kiállítás, egy rém szimpatikus Vak vezetésével, bele a sötétbe. Emberségből kemény lecke. Nagyon sokunknak tenném kötelezővé. Néhányunkkal meg szívesen beszélgetnék az élményről. You should go too.

2008. szeptember 5., péntek

a fucking hermit, that's what I am, can't handle my problems so I barricaded myself at home, fuck it.

2008. szeptember 4., csütörtök

2008. szeptember 3., szerda

Isten hozott mindenkit, innentől ide. Van csillogó logó.