2009. szeptember 30., szerda
Én vagyok az, aki letöltötte, meghallgatta, örült neki, elfelejtette. Mert kurvára nem lehet kapni sehol. Mert úgyis beszeded a sápodat ezer más helyről. Mert nem számít. Mert lóbálod a kurva nyakláncodat a klipből, büszkén üvöltöd az arcomba hogy nincs szükséged a pénzemre. Én vagyok az, aki csinál mást amiért meg TE nem fizetsz. És így egálban vagyunk. De ha már kérdezed, ki a fasz vagy te?
2009. szeptember 27., vasárnap
Ésmég
Minden nap vasalt pólóban megyek dolgozni. És ha ez nem lenne elég, valaki mindig belerajzol a még nyirkos anyagba egy mosolygós arcot az ujjával, és belevasalja. Minden pólómba. Faguriga legyek ha kaptam valaha ennél szebb ajándékot.
2009. szeptember 20., vasárnap
Zsámbék
Ezerhatszáz féle-fajta hobbim volt már, általában félhosszú, vagy inkább rövid ideig tartottak, béke poraikra. Ámde nadeám hogyhogynem, március óta szüntelenül és töretlenül ülünk csütörtökönként, és egyéb változó alkalmanként autóba, huss nyugatra, napnyugtát előzgetve, és lövünk. Határozottan beleszerelmesedtem az íjászatba. Írtam már ezerszer hogy hűde meg nahát, de máma volt nagy kirakodóvásár, meg verseny, pontozóbíró is voltam, vásárfia-lánya, teljesen igazi bodzaszörp, kecsketej-sajt-kolbász, bojtárleves, reformsüti, solymászat, kutyabenge-vakarék, mindegyikbű' tíz marék, teljesen el vagyok kötelezve. És oly könnyen eshetne ez is a hagyományőrzés cigányozós-politizálós pöcegödrébe, és annyira természetes, hogy közbe' meg nem. Makulátlan. A vegytiszta elégedettségre portyázunk, és mindannyian önként döntünk némán úgy, hogy a Gondbúbaj odakünn pipázgat a kapu előtti farönkön, zölden tekingetve szerteszét. És gyakran ott is felejtjük, jöhet haza gyalog, el is kopik hazáig. Szétégett az arcom a napon. Boldogan vigyorgó céklák vagyunk a tükörben a Szöszkével.
2009. szeptember 17., csütörtök
2009. szeptember 10., csütörtök
2009. szeptember 9., szerda
Apám
Apám, apám, apám, apám.
És én.
Kiszolgáltatott vagyok, mert ki vagyok szolgálva. Nem tudom leküzdeni.
Ki szolgál kit?
Saját lakás, saját lakás, te éteri, távoli lény.
És én.
Kiszolgáltatott vagyok, mert ki vagyok szolgálva. Nem tudom leküzdeni.
Ki szolgál kit?
Saját lakás, saját lakás, te éteri, távoli lény.
2009. szeptember 6., vasárnap
Szülinap
Bár még pár nappal odébb, de azért a Szöszke berendezett egy meglepetésbanzájt, az összes jófejközelivel. Plafonig lufi, tonna ajándék, torta aortáig. Mamucitól kovácsolt hegyű nyílvesszők, jófejközeliektől Enki Bilal képregények, Szöszkétől meg gyönyörű ing. Amiből kell egy nagyobb :)
PS: és köszönöm Neked, te kis pöttöm legszebb dolog az életemben. Szeretlek bolondulásig. :)
PS: és köszönöm Neked, te kis pöttöm legszebb dolog az életemben. Szeretlek bolondulásig. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)